3D NYOMTATÁS
A negyedik ipari forradalom technológiája.
Üdvözlettel! Horváth Andrásnak hívnak, és pár szóban bemutatnám magam, és a tevékenységemet. 2002-ben érettségiztem, amit 2004-ben gépésztechnikusi vizsga követett. Ezen felül elvégeztem többek között a CNC gépkezelői tanfolyamot is, ezt követően ismerkedtem meg különféle tervező programokkal. Sok minden egyéb dolog kipróbálása után, a fémipari szakma mellett maradtam, és a fejlettebb technika iránt is érdeklődtem.
A 3d nyomtatással 2016 februárjában kezdtem ismerkedni, és március közepén szereztem be az első 3d nyomtatót, ami egy Wanhao Duplicator I3-as volt. Ennek egy komolyabb átalakítása után el is indult a nyomtatás, így már lehetséges volt a változatos igényeknek megfelelő nyomtatási technikák begyakorlása.
2016 őszén beszereztünk egy Sense 3d szkennert, melyhez érkezett még egy Wanhao Duplicator 6 jelzésű nyomtató. 2017 áprilisa körül érkezett az első komolyabb megrendelés, és azóta felfele ível a pálya, így beszerzésre került egy második Duplicator I3 is.
Jelenleg ezen gépparkkal várjuk a megrendeléseket. Referenciaként említhetem a Bock és Electrolux gyáraknak nyomtatott szerszámokat. A jelenlegi gépek időszakos fejlesztés alatt vannak, főleg a minőség folyamatos javítása érdekében. A tervek között szerepel még egy Duplicator 6-os, és egy Duplicator 7-es beszerzése.
Még 2016 nyarán elindult a youtube csatorna is sunking3dprinting néven www.youtube.com/c/sunking3dprinting ahova folyamatosan kerülnek fel a videók az épp aktuális fejlesztésekről, projektekről, és ahol megszerzett tudásomat, tapasztalataimat is megoszthatom. Elérhetőségem: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
A NEGYEDIK IPARI FORRADALOM – IPAR 4.0
A jövő egyik hírnöke a 3D nyomtatás. Természetesen járműveinkbe is kerülnek be 3D nyomtatással készült alkatrészek. A járműgyártásunk során a legmodernebb technika és eleink bevált tudása ötvöződik.
Az IPAR 4.0 nem csak technológiai, hanem gondolati és szervezési megújulást is jelent. Partnereinkkel együttműködve szándékozunk ezeket megvalósítani – és hogy mi módon, figyelmébe ajánlom az alábbi írást.
Pannon Korona Szövetkezet
az önellátás és a gazdasági fejlődés katalizátora
A XXI. század gazdaságszervezési módszerét,
ehhez alkalmazott technikát ajánljuk
helyi gazdálkodók, kistermelők, kisiparosok, kkv-k, közösségek és önkormányzatok részére.
Pannon Korona Szövetkezet
Győr
1. Bemutatkozás
Szövetkezetünk 2010 áprilisában, Győrben alakult meg. Tagjaink a közösségi munkát önkéntes jelleggel, anyagi ellentételezés nélkül végzik.
Küldetésünk, hogy szolgáltatóként segítsünk az önellátásra törekvőknek
(kistermelőktől, kis- és közepes vállalkozóktól az önkormányzatokig)
céljaik megvalósulásában, melyekhez innovatív megoldásokat dolgozunk ki.
Az alapító okiratba foglalt fő célkitűzéseink:
- Mezőgazdasági gazdálkodók, kistermelők, őstermelők piachoz juttatása, a megtermelt áruk eljuttatása a vásárlókhoz a közvetítői lánc kihagyásával.
- Kézművesek, régi magyar mesterségeket művelők fennmaradásának segítése, termékeik értékesítése.
- Minden ötlet felkarolása, amely a Kárpát-medencei önellátás megvalósulását segíti.
Szellemiségünknek megfelelően szerveztük meg munkánkat, és dolgoztuk ki gazdaság fejlesztési programunkat azok számára, akik maguk is tenni akarnak saját magukért és közösségükért. Helyi program akár magánszemély által is elindítható, de csak közösségi együttműködésben kiszélesíthető. Lehetőségeinkhez mérten ehhez a segítséget megadjuk.
Fejlesztési programunk lényege:
A helyi kezdeményezéseket támogatjuk.
A helyi lehetőségeket felmérve, összefogással fejleszthető mindenhol a gazdaság.
Munkalehetőséget a legkisebb faluban is teremthetünk.
Megoldásaink ezt bárhol lehetővé teszik, ha van rá helyi akarat.
A Rövid Ellátási Lánc kialakításában segítünk.
A mezőgazdasági termelő és a fogyasztó akár közvetlenül is összekapcsolható - költségtakarékos szállítóeszköz fejlesztéseink ezt támogatják. A szállítás szervezésének informatikai támogatása biztosíthatja a versenyképességet a nagytömegű távolsági szállítmányozással szemben. Kialakítható a magyar termékek, helyi termékek szállító hálózata.
Forráshiányos környezetben fejleszthető a helyi gazdaság.
A pénztelenség általános jellemző, mégis vannak lehetőségeink. Egy alkalmazható megoldást vázol ezen írás, a magyar vidék adottságainak figyelembe vételével.
Honlapunk: www.pannonkoronabolt.hu
Elérhetőségünk:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
2. Gazdasági környezetünk
Korábbi elemzések már rámutattak hazánk gazdaságának sérülékenységére, mely a napi fogyasztási igény miatt a mezőgazdasági termékeknél a legszembetűnőbb:
2014 november – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapja, II. évfolyam 11. szám – „az embargó miatt nyomott mezőgazdasági árak 10-15%-nyi magyar árut szorítottak ki a magyar kiskereskedelemből. 2015-2016-ban ugyanezért nagy trauma várható a tej és tejtermékek területén.” Az előzetes jelzés is beigazolódott, a magyar tejtermelők a megmaradásért küzdenek.
-Amit a KSH adataiból reklámoznak: 2014-ben, és 2015-ben is 5 % körüli értékben növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Ez a tendencia 2016-ban is folytatódott.
-A KSH adataiból viszont más is kiolvasható: mindkettő évben csökkent a kiskereskedelem szereplőinek száma – vagyis megszűnnek a kisboltok.
-2016-ban szintén sorra szűntek meg a magyar tulajdonú kis- és közepes boltok, helyüket külföldi tulajdonúak (elsősorban a német ALDI) veszik át. 2017-ben pedig kérdéses, hogy az aprófalvak Coop kisboltjaiban hogy tudják kigazdálkodni az alkalmazottak minimálbér emelését. Itt az árak eddig is átlag 30 %-kal voltak magasabbak a városi áraknál, a további áremelés méginkább áttereli a vásárlókat.
Mindezek pedig azt jelentik, hogy a magyar kereskedők, magyar termelők, magyar termékek folyamatosan szorulnak vissza, a multinacionális hálózatok erőteljesen nyomulva erőltetik ránk a külföldön előállított élelmiszerhulladékot. Magyar ipari termékkel pedig már csak elvétve találkozik az üzletekben a vásárló.
A falun, tanyán lakók másodrendű állampolgárnak érzik magukat, melynek oka, hogy lakóhelyük súlytalanná vált a hibás gazdaságszerkezetben.
Láthatóan a mezőgazdasági tárca próbálkozik alternatív értékesítési csatornák támogatásával, ilyen például a helyi, kistermelői piacok létesítése. Bár ezeket leginkább az önkormányzatok alakítják ki, sorsukat a szívükön viselik, a tapasztalat mégis az, hogy pár hónap után legtöbbjükre a forgalom visszaesése, a pangás, sok esetben a megszűnés jellemző.
A jelenlegi gazdasági környezet és a gazdaságszervezés módja azt eredményezi, hogy gazdaságszerkezetünk nem megfelelő, mind az iparunk, mind a mezőgazdaságunk rendkívül sebezhető.
Következtetésünk: Más gondolkodás mentén kell megszervezni a gazdaságot, hogy a magyar vidéket felzárkóztatva készülhessen fel a nemzetgazdaság a negyedik ipari forradalomra.
3. Kiútkeresés
Itt azokra a jelenségekre mutatok rá, melyeknél jelenlegi eszközeinkkel segíteni tudunk.
3.1 Hiányzó láncszemek a termékstruktúrákban - Jelenleg a termelés és a fogyasztás teljes elkülönítése folyik. Arra törekszenek, hogy hatalmas ipari és mezőgazdasági üzemeket hozzanak létre, melyek termékeit aztán hosszú szállítási útvonalak végén, hatalmas áruházakban vásárolnak meg. Nem megoldott a kis mennyiségű őstermelői, és főként nem a háztáji termékek értékesítése. A kistermelők, kézművesek áruinak értékesítését, az önellátás áruszállításait nagy fajlagos szállítási költséggel szervezik.
3.2 Hiányzó láncszemek a gazdaságszervezésben. - A neoliberális gondolkodás csak tőkebevonás mentén tudja a termelést elképzelni. Már eleink kitalálták a forráshiányos környezetben való gazdálkodás módszerét. (Hangya Szövetkezetek). Lényege: a bizalom, mint erőforrás - akár a tőkebefektetést is helyettesíti. Szövetkezés lehet erre egy megoldás.
3.3 Hiányzó láncszemek a közlekedésben, szállításban, energiaellátásban. - A személygépkocsitól a kamionig változatos formákban gyártanak eszközöket, de a kerékpár és a gépjárművek között „lyuk” van a kínálatban! A használatos közlekedési és szállítóeszközök energia és költség pazarlóak, üzemeltetésüknél a megújuló energia szinte szóba sem jön.
3.4 Hiányzó láncszemek a gyártásszervezésben. - A nagy gyárakba az embereket utaztatják, ahelyett, hogy ott teremtenének munkahelyet, ahol a munkaerő rendelkezésre áll. Ehhez viszont úgy kellene megtervezni a termékeket, hogy a gyártásuk mennél kisebb beruházás és szállítás igénnyel, mennél közelebb legyen a végfelhasználóhoz.
3.5 Hiányzó láncszemek az Ipar 4.0 felkészülésben. – A negyedik ipari forradalom eszközeiként a kiber-fizikai rendszereket és a digitalizációt szokták megjelölni, rendkívül tőkeigényes beruházások folyományaként. Meglátásunk szerint viszont a társadalmi-gazdasági folyamatok csak akkor fognak jól működni, ha az Ipar 4.0 bevezetésénél helyesen válaszoljuk meg a termelés Mit? Hol? Mi módon? és Miért? kérdéseit. Ez esetben pedig jelentősen csökkenhet a gazdaságfejlesztési beruházások tőkeigénye.
4. Megoldásaink
Válaszolva az előző fejezet ténymegállapításai nyomán felmerülő kérdésekre, egy termékünk termékláncával bizonyítjuk gazdaságszervezési megoldásaink eredményességét.
Ad 3.1: Környezetbarát, olcsó üzemelésű elektromos kisjárműveket fejlesztettünk ki.
Velük gazdaságosabban válik lehetővé:
- a helyi közlekedés
- a helyi termékek szállítása
- a háztáji, kis mennyiségű termékek szállítása
- önkormányzati, és akár szociális jellegű feladatok ellátása
Olyan új szolgáltatások is megszervezhetők, melyek kerékpárral nem lehetségesek, gépjárművel nem gazdaságosak. A „lapos” vidékeken érvényesülnek igazán járműveink kedvező tulajdonságai. A járműcsalád lehetséges főbb jellemzői mellékletben találhatók.
Ad 3.2: Tőkebevonás nem szükséges a kisjárművek gyártásához – amennyiben a gyártói és a felhasználói oldal fejlesztése kiegyensúlyozottan történik – erről később írok.
Alkatrészeit egyszerű eszközökkel lehet gyártani, ehhez gyártói köröket kell szervezni. (kisiparosok, kisvállalkozók, középvállalkozók) A gyártói körök egymást is kisegíthetik, elláthatják környéküket, együttesen szélesebb körben is értékesíthetnek.
Ad 3.3: Kisjárműveinket változatos feladatokra és formában lehet gyártani.
(Személyi közlekedés, személyszállítás, nyitott platós és zárt kocsiszekrényes teherszállítás, speciális jármű, pl. szemétszállító, szervizkocsi stb.)
Az üzemeltetésről egy összehasonlító költségszámítás a mellékletben található.
Ad 3.4: A gyártás az önellátás része is lehet – ezt is szem előtt tartottuk a járművek tervezése során. Gyártói kör bárhol alakulhat, az alkatrészek gyártásához csak „alapgépekre”, az összeszereléshez csak kéziszerszámokra van szükség. A legkisebb faluban is lehetséges ily módon munkahelyet teremteni, megindulhat a vidék újraiparosodása. A járművekhez a gyártás technológiáját, a szerviztechnológiát, az ipari jogvédelmet, az oktatást és a minőség felügyeletét biztosítjuk. A jármű, mint termék tervezése tehát oly módon történt, hogy a forráshiányos gyártói környezet lehetőségeinek megfeleljen. Hasonló tervezési elvek alapján más termékek is gyárthatók.
Ad 3.5: Mit? Hol? Mi módon? Miért? - Meglátásunk szerint az esetben alakítható ki fenntartható gazdaság, ha a termelést, a fogyasztást és az ehhez szükséges energetikai, logisztikai rendszert egységében tekintjük. Ekkor van módunk az Ipar 4.0 forradalom eszközeinek alkalmazására a magunk szerénynek tűnő lehetőségeivel is. A működés optimalizálása igényli az informatikai, főként szoftver oldali csúcstechnológiát. A „7. Távlati célok” fejezetben jelöltem meg ennek szándékozott gyakorlati alkalmazását. A helyi gazdaságot is úgy kell megszervezni, hogy az egyes gazdasági ágak egymásnak is teremtsenek piacot.
5. Az önellátás mértéke, lehetőségei
A sajtó általában „önellátó” családokat, vagy kistelepüléseket mutat be. Látható, hogy egy család legfeljebb az élelmiszer szükségletét, esetleg téli tüzelőjét, kezdetleges lakhelyét tudja előállítani. Az „önellátó” kisfalvakban némi kézművesség, kisipar, szociális ellátó rendszer járulhat még ehhez. Nagyobb területi egységben gondolkodva lehetséges bonyolultabb ipari termékek gyártása, logisztika és energiaellátás megszervezése, ezáltal egyre több féle szükséglet kielégítése helyi termelésből.
Az önellátásnak azt a formáját tűztük ki célként, mely a résztvevőknek korszerű technikával biztosíthatja a magas életszínvonalat. Mindezt azért, mert a megtermelt érték helyben tartható.
6. Ajánlásunk
Lehetőség az önellátás részét képező gyártás megszervezésére
Mint előbb írtam, szervezési módszerünkkel a legkisebb településeken is lehet munkahelyet teremteni. A gyártás tőkebevonás nélkül is történhet. Ennek feltétele, hogy a gyártói, és a felhasználói oldal fejlesztése kiegyensúlyozottan történjék.
A felhasználói oldalt esetünkben az önellátás megszervezett részegységei jelentik. Ennek legkisebb egysége lehet az élelmiszer önellátás, melyre a következőket ajánljuk:
- A helyi fogyasztási igények felmérése.
- A helyi termelés megszervezése.
- A helyi szállítási igények megszervezése (termelőktől összegyűjtés, lakossági házhoz szállítás, háztól-házig szállítás), melynél az információs hálózat kialakításában tudunk segíteni. Meglátásunk szerint a termelő – kisbolt, mint áruda és raktár – fogyasztó láncolat biztosítja a legkisebb szállítási és raktározási igénnyel a helyi ellátást, melynél az időközi helyi piac, mint árubemutatási és termelő-fogyasztó közti kapcsolattartási lehetőség teremtheti meg a bizalmat.
- Mindezek mellett meg kell, hogy nőjön a falu, a tanya jelentősége, lakosság megtartó képessége, mert a munkaigényes zöldség- és gyümölcstermesztés területi egységre vetítve nagyobb jövedelmet biztosít a monokultúrás gazdálkodásnál.
Ehhez kapcsolódhat az újabb, most már ipari egység:
- A szállítóeszközök helyi összeszerelése (ha az alkatrészeket máshonnan szerzik be).
- A szállítóeszközök egyes alkatrészeinek helyi legyártása.
- A szállítóeszközök teljes helyi gyártása.
- Mindezek megszervezésében segítséget tudunk nyújtani, átadjuk a technológiát.
A zöldségfeldolgozás, gyümölcsfeldolgozás megszervezésével szélesedik a termékskála, ez egyúttal azt is eredményezi, hogy egész évben kapható helyi termék.
A helyi ipar is bekapcsolódhat a rendszerbe:
- Helyi kézművesek, kisiparosok termékei az információs és szállító hálózat révén találhatnak vevőikre.
- Önszerveződéssel, együttműködésben, járműveinkhez hasonlóan, bonyolultabb eszközöket, gépeket is lehet gyártani.
- Magasabb szinten a háztartás teljes ellátása, az otthonteremtés is megvalósítható.
Az önellátás a helyi energiatermeléssel válik kerekké:
- Egyik partner kollektívánál felmerült, hogy meglévő személygépkocsiikkal végeznék a szállítást. Készült egy összehasonlító táblázat, miszerint hálózati elektromos árammal táplálva is töredéke járműveink üzemeltetési költsége az olaj alapú járművekéhez képest. Ez is csökkenthető az elektromos áram helyi előállításával.
- Érdemes figyelni a pályázatokat, az elektromos energia ellátás terén főként az önkormányzatok indulhatnak sikerrel, esetenként 100%-os támogatási hányaddal. Mértékadó lehet több település összefogásánál a Bükk-MAK Leader által elért eredmény.
7. Távlati célok
Meggyőződésünk, hogy szervezéssel, egyfajta „rendszerintegráció” megteremtésével válasz adható a gazdasági élet jelenlegi és jövőbeni kihívásaira. Együttműködő partnereink a helyi lehetőségeknek megfelelően, önszervező módon alakíthatják a felhasználói, illetve gyártói folyamatokat.
Az összefogás jó alapot teremthet a pályázati lehetőségekhez, melyek további lendületet adhatnak a fejlődésnek.
- A helyi- és magyar termékek házhoz szállító hálózatának kiépítésével teret nyerhetünk, és versenyelőnyhöz juthatunk a külföldi tulajdonú kereskedelmi hálózatokkal szemben. Ennek kiépítésében minden együttműködőre számítunk. A versenyképességhez az is hozzájárul, hogy csak a helyben elő nem állított termékekre, illetve a választék bővítését, vagy a luxusigények kielégítését célozva merül fel távolsági szállítási igény.
- A termelői és a szállítási-logisztikai rendszer összefogása, az ehhez igénybe vett informatikai hálózat kialakításánál igényli a szoftver oldali csúcstechnológiát a számítógépes és mobil alkalmazásokra. A térinformatikai adatok figyelembe vételével jelentősen csökkenthetők a költségek.
- A szállítási hálózat kialakításánál figyelembe kell venni, milyen eszköz, milyen hatékonysággal, mire alkalmas. A helyközi szállításnál ezért elsősorban az olaj alapú járművek nagy szállítási kapacitása, míg a helyi gyűjtő-terítő hálózatnál a kisjárművek költséghatékonysága lehet a választás szempontja.
- Európai Uniós jogvédelmet szereztünk járműveinkre. Úgy látjuk, a fejlesztésben jelentős előnyünk van, ezért továbbfejlesztéssel külföldi értékesítésre is gondolhatunk. Cégek konzorciumával a lakosság, a kisvállalkozók és az önkormányzatok mellett a postai szolgáltatók is lehetséges fogyasztói célcsoportként jöhetnek számításba. A fejlett technológiát eleink tudásával ötvözve, biokompozit anyagok felhasználásával, környezetbarát, energiatakarékos, ezáltal exportpiac képes termékcsalád vihető gyártásba.
- Az idegenforgalom, a turizmus új lehetőségekhez juthat.
- A közlekedés teljesen új rendszere alakítható ki az eszközök közös használatával (sharing economy) – ahol a közösségi közlekedés gerinchálózata megosztott kisjárművekkel érhető el.
Úgy látjuk, a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok felismerték, hogy házhoz szállítással tudják bővíteni piaci részesedésüket. A házhoz szállítás internetes megrendelői főképp a fiatalabb korosztály, márpedig, aki a fiatalokat megnyeri, a jövőben a piaci részesedése méginkább bővülni fog.
A vázolt eszközrendszerrel hatékonyan, a növekvő részesedés esélyével vehetjük fel együttesen a versenyt.
Az előző ipari forradalmak során is félelem volt az emberekben, hogy elveszítik munkájukat. Az eredmény viszont az lett, hogy a monotonitás helyett összetettebb munkát kaptak. A jövőben még inkább szükség lesz a gondolkodó emberekre.
Az Ipar 4.0 forradalom már az ajtónkon kopogtat. Több jel arra mutat, hogy a több ezres, tízezres létszámú gyárüzemek lehetőségei szűkülnek, a jövőben a végfelhasználókhoz közel, kisebb egységekben folyik az ipari termelés is. Rajtunk múlik, hogy elszenvedői, vagy formálói leszünk a szükségszerűen bekövetkező változásoknak.
Amennyiben környezetünket egységes egésznek tekintjük, megvalósítható az élelmiszer és az ipari termék önellátásra alapozott, kiegyensúlyozott gazdaság, a magyar vidék felzárkóztatása. Új szolgáltatásokat lehet bevezetni, gyarapodhat a szociális ellátás. Az együttműködésre alapozott rendszerben a magánszemélytől az önkormányzatig, a kisvállalkozótól a nagyüzemig mindenki megtalálhatja a helyét.
Czobor Imre
Pannon Korona Szövetkezet
1. sz. melléklet
A járműcsalád jellemzői
Alapkivitelben is kabinos, oldalt félig nyitott karosszériával ellátott 3 kerekű jármű, melynek alapméretei: szélessége
Felépítménye alapesetben lehet:
- személyszállító, melyen 2 felnőtt utazhat (vagy egy felnőtt több gyerekkel). 50-80 literes, esővédett, zárható csomagtere van. Gyermek utánfutót vontatva elszállítja a kétgyermekes családot.
- kabinos, nyitott teherszállító, házi szabványunk szerint a kisebbik EUR raklap méretű platóval, míg a nagyobbik platója kettő EUR raklapnyi méretű.
- zárt kocsiszekrényes teherszállító.
A KRESZ szerint kerékpárként, akár kerékpárúton is közlekedhet.
Egyedi elvárásoknak és feladatoknak megfelelően, változatos felépítménnyel, kialakítással is készülhetnek eszközök, akár nagy volumenű és tömegű helyi szállítási igények kielégítésére is. (Pl. Slow City alkalmazások technikai háttereként.)
Műszaki jellemzői
Az alapkivitelűek is hibrid hajtásúak:
1. hajtás (alapesetben): 300 W-os elektromos motor, 36V, 22 Ah akkumulátorral,
2. hajtás: pedálhajtás. A súrlódási és légellenállási tényező hozzávetőleg ugyanakkora, mint a kerékpárnál, így a folyamatos hajtás vízszintes úton is ugyanakkora erőkifejtést igényel, ha nem kapcsoljuk be az elektromos hajtást. A jármű így addig megy, amíg az utazó pedálozik.
3. Természetesen, az elektromos és a pedálhajtás együtt is működhet, ez olyan, mintha állandó hátszéllel kerékpároznánk. A kettő aránya a gázkar húzásával állítható be, így mindenki akkora izomerővel pedálozhat – ha akar – amely kellemes számára. Egy felnőtt ember huzamosan 60 – 100 Watt teljesítményt képes kifejteni. Az elektromos motor így izomerejének legalább háromszorosával is segítheti. A kétféle hajtásmód együttes alkalmazásával az elektromos hatótávolság jelentősen növelhető.
2. sz. melléklet
Költségmérlegek
Elektromos jármű
Éves futásteljesítmény: 250 nap x 30 km = 7500 km.
|
Költség (Ft) |
Éves költség |
|
A jármű bruttó vételára |
400 000 |
|
|
Fenntartási költség: 0,6 Ft/km x 7500 km |
4 500 |
|
|
Karbantartás: |
10 000 |
|
|
Éves költség: |
|
414 500 Ft |
|
|
|
|
Fenntartási költség: 0,6 Ft/km x 7500 km |
4 500 |
|
|
Gumiabroncs csere: |
9 000 |
|
|
Karbantartás: |
10 000 |
|
|
Éves költség: |
|
23 500 Ft |
|
|
|
|
Fenntartási költség: 0,6 Ft/km x 7500 km |
4 500 |
|
|
Gumiabroncs csere: |
9 000 |
|
|
Karbantartás: |
10 000 |
|
|
Akkumulátorok cseréje: |
54.000 |
|
|
Éves költség: |
|
77 500 Ft |
|
|
|
|
Fenntartási költség: 0,6 Ft/km x 7500 km |
4 500 |
|
|
Felújítás: |
100 000 |
|
|
Éves költség: |
|
104 500 Ft |
|
|
|
|
Fenntartási költség: 0,6 Ft/km x 7500 km |
4 500 |
|
|
Gumiabroncs csere: |
9 000 |
|
|
Karbantartás: |
10 000 |
|
|
Akkumulátorok cseréje: |
54 000 |
|
|
Éves költség: |
|
77 500 Ft |
|
|
|
|
Fenntartási költség: 0,6 Ft/km x 7500 km |
4 500 |
|
|
Gumiabroncs csere: |
9 000 |
|
|
Karbantartás: |
10 000 |
|
|
Éves költség: |
|
23 500 Ft |
Az összes költség 6 év után (beszerzéssel együtt): 721 000 Ft
Egy partner kollektíva felvetette, hogy „költségtakarékosság” céljából már meglévő, benzines személygépkocsival oldanák meg a szállításokat. Ennek részköltsége:
Benzines személygépkocsi
Évi futásteljesítmény: 250 nap x 30 km = 7 500 km.
Éves üzemanyag költség: 30 Ft/km x 7 500 km = 225 000 Ft.
6 évre az összes üzemanyag költség: 6 x 225 000 Ft = 1 350 000 Ft
Az elektromos jármű túlméretezett költségvetése mellett is megvásárolható egy másik elektromos jármű a hetedik évben, a hasonlóan üzemeltetett gépjárműnek csak az üzemanyag költségéből !!!
